Tűzvédelem

Az acél tartószerkezetek tűzgátló festése a passzív tűzvédelem egyik leggyakrabban alkalmazott módszere, amely az acél szerkezetek tűzállóságának növelését szolgálja. Az acél magas hőmérsékleten gyorsan elveszíti teherbíró képességét, ezért tűz esetén fontos megvédeni, hogy a szerkezet stabil maradjon, és ne omoljon össze.

1. Acél hőérzékenysége:

-Az acél 500-600 °C-on elveszíti szilárdságának jelentős részét, ami szerkezeti instabilitást okozhat.

-A tűzgátló festékek ezt a hőmérsékletet késleltetik, így időt biztosítanak a meneküléshez és a tűzoltáshoz.

2. Tűzállósági követelmények:

-A szabályozások (pl. EN 13381-8) meghatározzák, hogy adott szerkezeti elemeknek milyen hosszú ideig kell ellenállniuk a tűznek (30, 60, 90 vagy akár 120 perc).

3. Esztétikai és funkcionális előnyök:

-A tűzgátló festékek vékony bevonatot képeznek, így nem változtatják meg jelentősen a szerkezet megjelenését.

Tűzgátló festékek működése:

-A tűzgátló festékek úgynevezett habosodó bevonatok, amelyek magas hőmérsékleten (kb. 200-300 °C) kémiai reakció révén habszerű, szigetelő réteget képeznek az acélon. Ez a réteg:

-Lassítja az acél felmelegedését.

-Hőszigetelést biztosít, így a szerkezet tovább megtartja teherbírását.

Alkalmazási lépések

1. Felület előkészítése:

-Az acélszerkezet felületének tisztítása a rozsdától, szennyeződésektől és olajtól (pl. szemcseszórás vagy vegyi tisztítás). A tiszta és egyenletes felület biztosítja a festék tapadását.

2. Alapozó réteg felvitele:

-Korrózióvédelmet nyújt, amely különösen fontos nedves vagy kültéri környezetben.

-Az alapozó típusának kompatibilisnek kell lennie a tűzgátló festékkel.

3. Tűzgátló festék felhordása:

-Az előírt vastagságban viszik fel, amely a szükséges tűzállósági időtől és az acélszerkezet méretétől függ.

-Alkalmazható ecsettel, hengerrel vagy szórópisztollyal.

4. Fedőréteg felvitele (opcionális):

-Mechanikai védelem és esztétikai megjelenés céljából.

-Különösen kültéri alkalmazásnál, hogy a festék ellenálljon az időjárásnak és az UV-sugárzásnak.

Festékréteg vastagsága

A szükséges rétegvastagságot több tényező határozza meg:

1. Tűzállósági követelmény:
   Minél hosszabb tűzállósági időt (pl. 90 perc) kell elérni, annál vastagabb réteget kell felvinni.
2. Szerkezeti elem típusa:
   A kisebb keresztmetszetű elemek (pl. oszlopok, gerendák) gyorsabban melegszenek fel, ezért vastagabb bevonatot igényelnek.
3. Festék típusa:
   Az egyes termékek különböző mértékű tűzállóságot biztosítanak adott rétegvastagságnál.

Előnyei

Esztétikus megjelenés:
 A festék vékony rétege nem változtatja meg jelentősen a szerkezet formáját.

Rugalmas alkalmazhatóság:
Alkalmazható beltéri és kültéri szerkezetekre egyaránt.

Gyors kivitelezés:
A festés egyszerűbb és gyorsabb, mint például a tűzgátló burkolatok felhelyezése.

Kombinálható más védelmi megoldásokkal:
Pl. korrózióvédelemmel

Hátrányai:

Környezeti korlátozások:
 A festék alkalmazása és száradása meghatározott hőmérséklet- és páratartalom-tartományban lehetséges.

Mechanikai sérülékenység:
A bevonat érzékeny a fizikai hatásokra, ezért védőréteggel kell ellátni.

Fontos szabványok és előírások:

EN 13381-8: Acélszerkezetek tűzgátló bevonatainak vizsgálati módszerei.

EN 13501-2: Tűzállósági besorolás a passzív tűzvédelmi rendszerekhez.

(Az acélszerkezetek tűzgátló festése hatékony és költséghatékony megoldás, amely hosszú távú védelmet nyújt tűzesetek esetén, miközben megőrzi a szerkezet esztétikai és funkcionális értékét.)

A Conlit burkolat a passzív tűzvédelem egyik kiemelkedően hatékony megoldása, amelyet acélszerkezetek, légcsatornák és egyéb épületelemek tűzvédelmére alkalmaznak. Ez a burkolat különösen hatékony magas tűzállósági követelmények teljesítésében, miközben könnyen alkalmazható és tartós megoldást kínál. A Conlit burkolat egy ásványgyapot alapú, nem éghető tűzvédelmi rendszer, amelyet kifejezetten szerkezeti elemek (pl. acélszerkezetek, légcsatornák) tűzállóságának növelésére fejlesztettek ki. A burkolat a hőszigetelő tulajdonságainak és tűzálló bevonatainak köszönhetően megakadályozza az elemek gyors felmelegedését tűz esetén.

Főbb jellemzői:

1. Anyaga:

Nagy sűrűségű ásványgyapot lapokból vagy panelekkel készül, amelyeket speciális, tűzálló bevonattal kezelnek.

A termék nem éghető (A1-es tűzvédelmi osztályba tartozik az EN 13501-1 szabvány szerint).

2. Tűzállóság:

30, 60, 90, vagy akár 120 percig biztosítja a tűzállóságot.

Megakadályozza a szerkezeti elemek gyors felmelegedését és teherbíró képességük elvesztését.

3. Mechanikai ellenállás:

Erős, tartós burkolat, amely ellenáll a mechanikai sérüléseknek.

4. Hőszigetelés:

Kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek hozzájárulnak a tűzállóság növeléséhez.

Alkalmazási területek

1. Acélszerkezetek:

Gerendák és oszlopok tűzállóságának növelésére.

Megakadályozza az acél hőmérsékletének gyors emelkedését, amely tűz esetén szerkezeti összeomlást okozhat.

2. Légcsatornák:

Szellőző- és légkondicionáló rendszerek védelmére, hogy megakadályozzák a tűz és a füst terjedését a szellőzőrendszeren keresztül.

3. Tűzgátló válaszfalak és födémek:

Füst- és tűzálló réteget biztosít, amely megakadályozza a lángok és a hő terjedését az épület különböző részeibe.

Beépítési lépések

1. Felület előkészítése:

Az acél vagy más szerkezeti elem tisztítása a szennyeződésektől és korróziótól.

Szükség esetén korrózióvédelmi alapozó alkalmazása.

2. Burkolat rögzítése:

A Conlit lapokat mechanikusan rögzítik a szerkezeti elemekhez speciális kötőelemekkel vagy ragasztóval.

A lapok átlapolva kerülnek felhelyezésre, hogy ne maradjon rés vagy hézag.

3. Hézagok kitöltése:

A lapok illesztéseinél és a kritikus pontokon tűzgátló tömítőanyagot vagy pasztát alkalmaznak, hogy teljesen lezárják az átvezetések környékét.

4. Fedőréteg (opcionális):

Kültéri vagy nedves környezetben vízálló fedőréteget alkalmaznak a burkolat védelmére.

Előnyei:

1. Kiváló tűzvédelmi teljesítmény:

Magas tűzállóságot biztosít az épületszerkezetek számára.

2. Tartósság:

Mechanikailag ellenálló és hosszú élettartamú megoldás.

3. Egyszerű telepítés:

Könnyen vágható és szerelhető, nem igényel bonyolult eszközöket.

4. Környezetbarát:

Nem éghető és nem bocsát ki mérgező gázokat tűz esetén.

Hátrányai

1. Helyigény:

A burkolat vastagsága megnöveli a szerkezeti elemek méretét, ami kisebb helyiségekben problémát okozhat.

2. Költség:

Az anyagok és a telepítés költségesebb lehet más megoldásokhoz (pl. tűzgátló festékekhez) képest.

3. Speciális rögzítési igények:

A megfelelő rögzítés biztosításához szakértelem és pontos kivitelezés szükséges.

Szabványok és előírások

EN 13501-2: Tűzállósági besorolások és vizsgálatok. EN 1366: A légcsatornák tűzvédelmi vizsgálatára vonatkozó szabványok.

A Conlit burkolat tehát egy megbízható és hatékony passzív tűzvédelmi megoldás, amely különösen alkalmas nagy tűzállósági követelményeket támasztó ipari és középületek számára.

A betonit lap burkolat egy tűzvédelmi megoldás, amelyet az épületszerkezetek – különösen acélszerkezetek, válaszfalak és légcsatornák – passzív tűzvédelmére használnak. A betonit lapok rendkívül tartós, nem éghető anyagból készülnek, és magas tűzállósági követelményeket képesek teljesíteni. A betonit lapok cementkötésű szilikát alapú anyagok, amelyeket ásványi adalékanyagokkal, üvegszállal vagy más erősítő anyagokkal kombinálnak. Ezek a lapok kifejezetten tűzvédelmi célokra lettek fejlesztve, és:

Nem éghetőek (A1 tűzvédelmi osztály az EN 13501-1 szerint).

Mechanikailag erősek és ellenállóak.

 Kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek.

Betonit lap burkolat célja és működése

1. Tűzállóság biztosítása:

Megakadályozza az acél- és más szerkezeti elemek túlzott felmelegedését tűz esetén.

Lassítja a tűz és a hő terjedését az épületszerkezetek között.

2. Mechanikai védelem:

Ellenáll a sérüléseknek és az időjárási hatásoknak, ezért hosszú távon is megbízható.

3. Hőszigetelés:

Kiváló szigetelőképességének köszönhetően késlelteti a hőátadást a burkolt szerkezetekre.

Alkalmazási területek

1. Acélszerkezetek tűzvédelme:

Oszlopok és gerendák burkolására, hogy tűz esetén ne veszítsék el teherbírásukat.

2. Légcsatornák védelme:

Tűz- és füstálló burkolatként működnek, meggátolva a tűz terjedését a szellőzőrendszeren keresztül.

3. Válaszfalak és mennyezetek:

Tűzgátló válaszfalak és födémek kialakítására.

4. Kazánházak és gépházak:

Olyan helyeken, ahol kiemelt tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelni.

Előnyei

1. Magas tűzállóság:

Akár 30, 60, 90, vagy 120 percig is biztosítja a tűzállóságot az adott szerkezetek számára.

2. Tartósság:

Mechanikailag stabil és ellenáll az időjárási hatásoknak, nedvességnek és korróziónak.

3. Könnyű telepítés:

A lapok méretre vághatók, és egyszerűen rögzíthetők különféle szerkezetekhez.

4. Nem éghető:

Tűz esetén nem bocsát ki mérgező gázokat vagy füstöt.

5. Alacsony karbantartási igény:

Hosszú élettartamú, és minimális karbantartást igényel.

Hátrányai

1. Súly:

A betonit lapok relatív nehezek, ami nehezítheti a szállítást és a telepítést.

2. Helyigény:

A lapok vastagsága növeli a burkolt szerkezet méretét, ami kisebb helyiségekben problémát okozhat.

3. Telepítési idő:

Bár a lapok egyszerűen rögzíthetők, a pontos kivitelezés és az illesztések lezárása időigényes lehet.

Telepítési folyamat

1. Felület előkészítése:

Az acélszerkezet vagy más burkolandó elem tisztítása.

Ha szükséges, korrózióvédelmi bevonat alkalmazása.

2. Lapok vágása és rögzítése:

A betonit lapokat méretre vágják, majd rögzítőcsavarokkal vagy tűzálló ragasztóval erősítik a szerkezetekhez.

3. Illesztések tömítése:

A lapok közötti hézagokat tűzgátló pasztával vagy tömítőanyaggal zárják le, hogy megakadályozzák a tűz és füst áthatolását.

4. Fedőréteg (opcionális):

Kültéri alkalmazás esetén vízálló vagy UV-álló bevonat alkalmazása javasolt.

Fontos szabványok és előírások

EN 13501-1: Tűzvédelmi osztályozás (nem éghetőség).

EN 1364: Válaszfalak és mennyezetek tűzállósági vizsgálata.

EN 13381-4: Acélszerkezetek burkolásának tűzállósági vizsgálata.

Összegzés

A betonit lap burkolatok kiemelkedő tűzvédelmi teljesítményt nyújtanak, különösen olyan épületekben, ahol szigorú tűzvédelmi követelmények érvényesek. Az anyag tartóssága, nem éghetősége és kiváló hőszigetelő képessége miatt ideális választás ipari és középületek számára.

A Promat lapos burkolat egy speciális tűzvédelmi megoldás, amelyet épületszerkezetek – például acélszerkezetek, légcsatornák, tűzgátló válaszfalak és födémek – tűzállóságának növelésére használnak. A Promat termékek globálisan elismert tűzvédelmi rendszerek, amelyek megbízható védelmet nyújtanak különféle építészeti és ipari alkalmazásokban. A Promat lapok nem éghető, szálas vagy cementkötésű kalcium-szilikát alapú táblák, amelyeket tűzálló szerkezeti burkolatok kialakítására fejlesztettek ki. Kiváló tűzállóságuk mellett nagyfokú mechanikai szilárdságot, hőszigetelést és könnyű szerelhetőséget biztosítanak.

Promat lapok típusai

1. Promatect® lapok:

Tűzvédelmi burkolatokhoz használatos lapok acélszerkezetek, légcsatornák vagy vasbeton szerkezetek védelmére.

Nem éghetőek (A1 osztály az EN 13501-1 szerint).

2. Masterboard® lapok:

Sokoldalúan alkalmazható lapok, amelyek tűzvédelmi és építési célokra egyaránt alkalmasak.

3. Promasil® lapok:

Alacsony hővezető képességű tűzvédelmi lapok, különösen magas hőmérsékleti alkalmazásokhoz.

Alkalmazási területek

1. Acélszerkezetek burkolása:

Tűzállóság biztosítása oszlopok és gerendák számára, hogy megakadályozzák a szerkezeti instabilitást tűz esetén.

2. Légcsatornák védelme:

A tűz és a füst terjedésének meggátolására a szellőzőrendszereken keresztül.

3. Tűzgátló válaszfalak és födémek:

Tűzgátló terek és rekeszek kialakítására, amelyek meggátolják a lángok terjedését az épület különböző részeiben.

4. Tűzvédelmi burkolatok gépészeti rendszerekhez:

Kábelcsatornák, csővezetékek és egyéb épületgépészeti elemek burkolására.

Főbb jellemzők

1. Tűzállóság:

Akár 30-240 percig biztosítja az épületszerkezetek tűzállóságát.

2. Nem éghető anyag:

Az EN 13501-1 szabvány szerinti A1 osztályba tartozik, vagyis teljesen nem éghető.

3. Hőszigetelés:

Kiváló hőszigetelő tulajdonságai miatt csökkenti a hőátadást a burkolt szerkezeteken keresztül.

4. Könnyű súly:

A lapok viszonylag könnyűek, így megkönnyítik a telepítést.

5. Mechanikai ellenállás:

Strapabíró, ütésálló és időtálló anyag, amely hosszú élettartamot biztosít.

6. Korrózióállóság:

Alkalmazható nedves vagy párás környezetben anélkül, hogy károsodna.

Telepítési folyamat

1. Felület előkészítése:

Az acél vagy egyéb burkolandó felület tisztítása a szennyeződésektől és korróziótól.

2. Lapok vágása:

A Promat lapokat könnyen vághatják kézi szerszámokkal vagy gépekkel.

3. Rögzítés:

A lapokat csavarokkal, szegekkel, tűzgátló ragasztóval vagy egyéb rögzítőelemekkel erősítik a szerkezeti elemekhez.

4. Illesztések és hézagok tömítése:

Tűzgátló tömítőanyagot használnak a lapok közötti hézagok lezárására, hogy biztosítsák a burkolat tűzállóságát.

5. Fedőréteg (opcionális):

Ha a burkolat kültérben vagy nedves környezetben kerül telepítésre, vízálló fedőréteg alkalmazása ajánlott.

Előnyei

1. Magas tűzállóság:

A Promat lapok rendkívül hatékonyan védik a szerkezeti elemeket tűz esetén.

2. Tartósság:

Ellenáll az időjárási és mechanikai hatásoknak, így hosszú távú megoldást nyújt.

3. Környezetbarát:

Nem bocsát ki mérgező gázokat tűz esetén, és alacsony környezeti terheléssel gyártható.

4. Sokoldalúság:

Számos építészeti és ipari alkalmazásban használható.

5. Egyszerű szerelés:

Könnyű és gyors telepíthetőség, minimális eszközigénnyel.

Hátrányai

1. Költség:

A Promat lapok ára magasabb lehet más tűzvédelmi burkolatokhoz képest.

2. Telepítési idő:

Bár könnyen szerelhetők, a pontos illesztés és tömítés időigényes lehet.

3. Helyigény:

A burkolat vastagsága növeli a szerkezeti elemek méretét.

Fontos szabványok és előírások

EN 13501-1: Az építőanyagok tűzvédelmi osztályozása.

EN 13381-4: Acélszerkezetek tűzvédelmi burkolatainak tesztelése.

EN 1366: Tűzállósági tesztek légcsatornákra és gépészeti rendszerekre.

Összegzés:

A Promat lapos burkolat ideális választás tűzvédelmi célokra, különösen ott, ahol magas tűzállósági követelményeknek kell megfelelni. A lapok tartóssága, nem éghetősége és kiváló hőszigetelő tulajdonságai miatt az ipari létesítményektől a középületekig széles körben alkalmazzák.

A tűzgátló ajtó telepítése fontos része az épületek passzív tűzvédelmi rendszerének, mivel megakadályozzák a tűz és a füst gyors terjedését az épület különböző részei között. A helyes beépítés kulcsfontosságú a tűzvédelmi teljesítmény biztosítása érdekében, ezért azt szigorú szabványok és előírások szerint kell elvégezni.

Tűzgátló ajtók funkciója

Tűzállóság biztosítása:

A szerkezeti kialakítástól függően a tűzgátló ajtók 30, 60, 90, vagy akár 120 perces tűzállóságot biztosítanak.

Füstgátlás:

Speciális tömítések segítségével megakadályozzák a füst átjutását, ami különösen fontos a menekülési útvonalak védelmében.

Teherbírás és stabilitás:

Az ajtók szilárdak, hogy tűz esetén ne deformálódjanak vagy csukódjanak ki

Beépítési lépések

1. Tervezés és előkészítés

Tűzvédelmi követelmények meghatározása: Az ajtó tűzállósági osztályát az épület tűzvédelmi tervének és a szabványoknak megfelelően kell kiválasztani (pl. EI30, EI60).

Nyílás előkészítése:

A falnyílásnak megfelelő méretűnek, síknak és tisztának kell lennie.

A falnak, amelybe az ajtót beépítik, szintén megfelelő tűzállósággal kell rendelkeznie.

A nyílásnak néhány milliméterrel nagyobbnak kell lennie, mint az ajtótok külső mérete a könnyebb illesztés érdekében.

2. Az ajtótok elhelyezése

Ajtótok beállítása:

Az ajtótokot vízszintesen és függőlegesen pontosan be kell állítani, hogy az ajtószárny akadálytalanul működjön.

A tokot ékekkel és távtartókkal rögzítik a helyére.

Rögzítés:

A tokot a falnyílásba speciális tűzgátló rögzítőcsavarokkal vagy dübelekkel rögzítik.

A rögzítési pontok távolságát az ajtó gyártójának utasításai határozzák meg.

3. Hézagok kitöltése

Tűzgátló anyagok alkalmazása:

Az ajtótok és a fal közötti hézagokat tűzgátló tömítőanyaggal, például habbal vagy szilikonnal kell kitölteni.

Fontos, hogy a tömítőanyag megfeleljen a vonatkozó tűzvédelmi szabványoknak.

4. Ajtólap felszerelése

Az ajtószárnyat a tokra szerelik a hozzá tartozó tűzálló zsanérokkal.

Az ajtólap felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy szabadon mozogjon, és megfelelően illeszkedjen a tokhoz.

5. Zárak és kiegészítők telepítés:

Tűzálló zárak és kilincsek:

Csak tűzgátló ajtókhoz tervezett zárakat és kilincseket szabad használni.

Önzáró mechanizmusok:

A legtöbb tűzgátló ajtó önzáró rendszerrel van ellátva, amely biztosítja, hogy az ajtó mindig zárt állapotban legyen tűz esetén.

Füsttömítő gumi vagy szilikon tömítések:

Az ajtólap és a tok közötti hézagba szerelhetők, hogy megakadályozzák a füst terjedését.

6. Ellenőrzés és tesztelés

Nyitási és zárási próbák:

Az ajtót többször ki kell nyitni és be kell csukni, hogy megbizonyosodjanak a megfelelő működésről.

Tömítések ellenőrzése:

Meg kell győződni arról, hogy minden tömítés a helyén van, és megfelelően zár.

Rögzítés ellenőrzése:

A rögzítési pontok szilárdságát és stabilitását is ellenőrizni kell.

Fontos szabványok és előírások

MSZ EN 1634-1: Tűzgátló ajtók és záróelemek tűzállósági tesztjei.

MSZ EN 13501-2: Az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályozása.

OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat): Magyarországon az ajtók beépítése és ellenőrzése az OTSZ előírásai alapján történik.

Tipikus hibák a beépítés során

1. Nem megfelelő méretű falnyílás előkészítése.
2. Helytelen rögzítés vagy nem megfelelő rögzítőelemek használata.
3. A tömítések hiánya vagy nem megfelelő anyagok alkalmazása.
4. Az ajtószárnyak és tokok hibás illesztése, amely akadályozza az ajtó záródását.
5. Nem megfelelő kiegészítők (pl. nem tűzálló zárak) használata.

Ellenőrzés és karbantartás

A tűzgátló ajtók rendszeres ellenőrzése és karbantartása kötelező, hogy biztosítsák megfelelő működésüket tűz esetén.

Ellenőrizni kell az ajtólap, a tok, a zárak és a tömítések állapotát, valamint az önzáró mechanizmus működését.

A tűzgátló ajtók helyes beépítése nemcsak az épület biztonságát növeli, hanem életeket is menthet vészhelyzetben.

A passzív tűzvédelmi rendszerek – mint például a tűzgátló falak, födémek, ajtók, valamint a tűzterjedést gátló tömítések és burkolatok – alapvető szerepet játszanak az épületek tűzbiztonságában, mivel megakadályozzák a tűz és a füst terjedését, ezzel növelve az épületben tartózkodók biztonságát és biztosítva a menekülési útvonalak védelmét.

Időszakos felülvizsgálat fontossága:

Működőképesség biztosítása:

A rendszeres ellenőrzések során azonosíthatók és kijavíthatók azok a sérülések, kopások vagy hibák, amelyek csökkenthetik a passzív tűzvédelmi elemek hatékonyságát.

Jogszabályi megfelelés:

A vonatkozó jogszabályok előírják a passzív tűzvédelmi rendszerek rendszeres felülvizsgálatát és karbantartását, amelyeket az üzemeltetőknek be kell tartaniuk.

Vonatkozó jogszabályok:

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (OTSZ) a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet( https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400054.bm )  tartalmazza, amely részletesen szabályozza a tűzvédelmi követelményeket az épületek tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozóan.

Az OTSZ 18. mellékletének 1. táblázata meghatározza az egyes tűzvédelmi műszaki megoldások – beleértve a passzív tűzvédelmi rendszereket is – üzemeltetői ellenőrzésének, időszakos felülvizsgálatának és karbantartásának ciklusidejét. Például a tűzgátló nyílászárók esetében az üzemeltetői ellenőrzést havonta, az időszakos felülvizsgálatot pedig hat havonta kell elvégezni.

Továbbá, a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) – például a TvMI 12.5:2022.06.13. azonosítójú dokumentum – részletes útmutatást nyújtanak az ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás folyamatáról, valamint az egyes tűzvédelmi rendszerekre vonatkozó specifikus követelményekről.

Ajánlások:

Rendszeres ellenőrzés:

Az üzemeltetőknek gondoskodniuk kell a passzív tűzvédelmi rendszerek rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról a jogszabályokban előírt gyakorisággal.

Dokumentáció:

Minden elvégzett ellenőrzést és karbantartást megfelelően dokumentálni kell, és az iratokat meg kell őrizni az esetleges hatósági ellenőrzésekhez.

Szakértő bevonása:

A felülvizsgálatokat és karbantartásokat csak megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek végezhetik el.

Tűzvédelmi szakvizsga:

A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet ( https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100045.bm ) határozza meg a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat és munkaköröket. Az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek – például tűzgátló lezárások, tűzvédelmi burkolatok kivitelezése és karbantartása – csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával végezhetők.

A passzív tűzvédelmi rendszerek megfelelő karbantartása és időszakos felülvizsgálata elengedhetetlen az épületek biztonságának fenntartásához és a jogszabályi előírások betartásához.